...

Ott �lt az iskola tetej�n. Gondolkodott. R�mesen �rezte mag�t. Hossz�, fekete ruh�ban volt, hossz� haj�t f�jta a sz�l. Arca s�padt volt,szinte �tl�tsz�, szemei s�t�tek, szinte izzottak. De ez az izz�s olyan k�l�n�s volt...furcsa, gyilkos... Len�zett ujjaira. Azok is ugyanolyan halottfeh�rek voltak. A koroms�t�t �gre b�mult. Ajkai v�rtelenek voltak...�s k�z�l�k hossz�, agyarszer� szemfogak n�ttek ki.

�hes volt. Borzalmasan �hezett. De nem, nem engedhetett a k�s�rt�snek.

Esz�be jutott a tegnap �jszaka, mikor ez a sz�rny�s�g t�rt�nt vele. A v�mp�rmar�s. Olyan volt, mintha csak �lmodta volna. Mikor fel�bredt, m�g s�t�t volt. Gyeng�nek �rezte mag�t, mintha influenz�s lenne. Hasogatott a feje. Kiment a f�rd�szob�ba, �s belen�zett a t�k�rbe. Annyira s�padt volt, hogy szinte �tl�tott mag�n. �s megpillantotta azokat a r�mes fogakat! R�m�lten h�k�lt h�tra a t�k�rt�l. �s akkor meg�rezte azt a gyilkos �hs�get. �rezte ahogy lassan elt�nnek bel�le az emberi �rz�sek. Csak a v�rre gondolt. Ennie kell! De nem! Nem lesz olyan sz�rnyeteg, mint kedvenc horrork�nyveiben a v�mp�rok. El kell innen mennie, mert vesz�lyt jelent a sz�leire. Mindenkire.

Akkor m�r a fekete ruha volt rajta, �s kirep�lt az ablakon. Megjelent az iskol�ja tetej�n. Esz�be jutottak a bar�tai. De nem eml�kezett a nev�kre. Csak arra hogy hol laknak. �k mostm�r pr�da ! Majdnem elindult, de akaratereje gy�z�tt. Esz�be jutott a fi� akit szeretett. Az � nev�re m�g eml�kezett. Arra is, hogy mennyire szerette. Megpr�b�lta felid�zni az �rz�st, de nem siker�lt. Ez k�ts�gbe ejtette. Hiszen � nem akar ilyen sz�rnyeteg lenni! Ember akar maradni! Szerelmes akar lenni! Egy�tt akar lenni a bar�taival, a csal�dj�val. Megpr�b�lta felid�zni kedvenc egy�ttes�t. Az arcuk halv�nyan felsejlett el�tte, �s a kedvenc sz�ma, de az egy�ttes nev�t m�r nem tudta felid�zni. Ez r�mes!

V�get akart ennek vetni. V�gez mag�val, ez az egyetlen megold�s. Meg kell tennie, vagy k�l�nben � v�lik gyilkoss�.

Elindult, �s egy templomhoz �rt. Ahogy r�n�zett, lelke megremegett, �s f�jdalmasan felki�ltott. F�lt. A templom rettegett t�mege ott magasodott a s�t�tben. Elrohant. Gy�l�lte ezt az �p�letet. A k�nyvt�rba ment. Gond n�lk�l �tcsusszant az ajt� apr� r�s�n. T�k�letesen l�tott. Tal�lomra levett egy k�nyvet. Pont egy v�mp�rokr�l sz�l� k�nyv volt. Agya lassan teljesen k�dbe borult. De benne volt m�g embers�g. Kem�nyen k�zd�tt.Nem akart sz�rny lenni.

Megtal�lta a megold�st. Meg kell fognia egy keresztet. Ha �nsz�nt�b�l megteszi, akkor meg fog semmis�lni. Ezt kell tennie. Elsz�ntan fel�lt, hogy elinduljon, de a v�rsz�v��ntudat egyre er�s�d�tt benne. Egyre er�tlenebb�l �lt benne az emberi �n. Cselekednie kell miel�tt t�l k�s�. Ahogy a kij�rat fel� fordult, egy fi�t pillantot meg. Azonnal felt�madt benne a csillap�thatatlan �hs�g. A fi� csod�lkozva n�zett r�. Nem tudta mit keres ez a s�padt, k�l�n�s, elb�v�l� szem� l�ny a k�nyvt�rban hajnali h�romkor.

A v�mp�rl�ny n�zte a fi�t. Eddig csak az�rt nem t�madta meg, mert kem�nyen harcolt az �hs�g ellen. Helyes sr�c. Fekete haj�, gy�ny�r� barna szem�, �s valahonnan nagyon ismer�s. De vajon honnan? Nem �rdekel, enni akarok- susogta egy szinte kedves hang. NEM! - mondta a fej�ben az emberi hang.

- Mit keresel te itt ilyenkor?- k�rdezte a fi�

-�s te? K�rlek menj el innen! B�ntani foglak- mondta a v�mp�r nyugodt, halk hangon

-B�ntani? - mosolygott a fi�

- K�rlek! Rohanj! Fuss innen! - a l�ny k�zd�tt, minden sz� kimond�sa k�nt jelentett. A benne lakoz� v�mp�r ki akart t�rni, de az egyre gyeng�l� ember m�g harcolt.A l�ny a fi� nyak�t n�zte. Szinte l�tta a finom, v�kony b�r alatt fut� �t�eret. Ez m�r sok volt. A v�mp�r elrugaszkodott, r� akarta vetni mag�t az �ldozatra, de az ember ism�t szembesz�llt. �gy a l�ny megt�ntorodott.

A fi� megrettent, ahogy megpillantotta a fogakat

- Nem seg�thetek valamit?- k�rdezte

-Nem, csak menek�lj innen.-ny�gte a v�mp�r.

A fi� rohant, de t�bbsz�r h�tran�zett. A l�ny k�nl�dva indult el a templom fel�. Oda kell mennie. De a v�rsz�v� �n nem akart, tiltakozott. V�g�l nagy nehezen eljutott a templomhoz. Odavonszolta mag�t. �sszeszedte marad�k emberi erej�t �s bel�kte az ajt�t, de a fa meg�gette a kez�t. A k�n egyre nagyobb lett, ahogy k�zeledett az �p�let belseje fel�.

�s ott volt a kereszt. Ahogy k�zeledett, felizzott. A k�n minden l�p�ssel elviselhetetlen�l n�tt. A kereszt egyre jobban ragyogott. A l�ny keservesen, f�ld�nt�li hangon felsikoltott, �s hirtelen megragadta a keresztet.

Eszeveszett f�jdalom j�rta �t test�nek minden sejtj�t, �s �v�lt�tt. Miel�tt f�stt� v�lt volna, m�gegyszer felvillant el�tte  szerelm�nek k�pe:�lesebben, mint eddig b�rmikor...