...

Az omin�zus druida vad�szat ut�ni napon, mindenkit �gy kellett Loreennak kir�ngatni az �gyb�l. Az �sszes kis S�rk�nyka, no meg Hermione, �gy n�ztek ki, mint a felmos�rongy, amikor a konyhaasztalhoz �ltek reggelizni, vagyis ink�bb eb�delni. Loreen az �sszesnek a lelk�re k�t�tte, hogy el ne merj�k hagyni a fogad�t, mert fontos vend�g �rkezik a faluba. Mikor a t�rsas�g befejezte az ev�s, kiv�nszorogtak a Rep�l� S�rk�ny el�, �s laposakat pislogva �ltek a torn�con elhelyezett padon. Draco messze a t�volba r�vedt, amikor egy nagyon is ismer�s alakot v�lt felfedezni. B�r meglepte az ismer�s �rkez�se, m�gsem tulajdon�tott neki nagy jelent�s�get, biztos volt benne, hogy Hermione miatt van itt. A f�rfi mikor a fogad� el� �rt, illend�en k�sz�nt�tt mindenkit.

- J� napot mindenkinek- sz�lt ny�jasan.

- �dv�zl�m Dumbledore professzor- sz�lalt meg Draco.

- �h Draco. M�r nagyon r�g nem tal�lkoztunk. Lady Nessana nem is k�ldhetett volna jobb helyre…

Hermione egyre kellemetlenebb�l �rezte mag�t, mert nem tal�lta a hely�t. �gy gondolta, hogy nem �lhet t�tlen�l tov�bb, fel�llt �s odament a professzorhoz.

- J� napot professzor- mondta, de volt valami furcsa a hangj�ban, mintha csak a formalit�s kedv��rt k�sz�nt volna �s az igazi c�lja nem is ez lett volna, hanem valami sokkal fontosabb.

- J� napot Hermione.

- Professzor a bevet�sr�l szeretn�k �nnel besz�lni…- t�rt a l�nyegre.

- Mindj�rt gondoltam, hogy ez lesz az els� k�rd�sed - mondta gondterhelten, sz�netet tartott, majd folytatta - Szomor� h�rt, kell veled k�z�ln�m. Mindenkit nagy vesztes�g �rt azon az �jszak�n. Rajtad k�v�l nem �lte senki t�l a t�mad�st- a professzor szomor�an lehajtotta a fej�t.

- Az nem lehet - mondta a l�ny holtra v�lt arccal.

Hirtelen megsz�nt k�r�l�tte a t�r �s az id�, �gy �rezte, mintha zuhanna �s nincs meg�ll�s. A tork�ban fojtogat� �rz�s lett �rr� �s egyre sz�rny�bb f�jdalmat, majd m�rhetetlen d�h�t �rzett a sz�v�ben.

- Sajnos nem mondhatok m�st, mert ez az igazs�g.

Hermione szemib�l k�nnyek buggyantak ki, hirtelen elfordult mindenkit�l, �s futni kezdett. A t�bbiek tehetetlen�l n�ztek ut�na, nem tudtak m�st tenni, mint hogy hagyj�k a l�nyt futni. Draco viszont nem akarta csak ennyiben hagyni a dolgot, fel�llt a hely�r�l �s Hermione nyom�ba eredt. Semmi m�st nem j�rt a fej�ben, mit az, hogy meg�vja �s megvigasztalja, azt, akit a legjobban szeret.

A l�ny csak rohant, nem tudta merre �s nem is �rdekelte semmi, csak min�l messzebb legyen a val�s�gt�l. Az �ri�si f�jdalom, ami nem engedte szabadulni, egyre jobban a hatalm�ba ker�tette. Nem tudta elfogadni, hogy annyi kiv�l� �s megb�zhat� ember csak �gy semmiv� lett egy perc alatt. Mikor a faluhoz k�zeli v�zes�shez �rt, nem b�rt tov�bb a futni. Le�lt egy szikl�ra, �s szabad utat engedett a k�nnyeinek. A k�zelben l�v� bokrok fel�l l�ptek zaja hallatszott ki. Hermion�t pillanatnyi ijedts�gre �szt�n�zte a levelek rezzen� zaja.

- Menj innen! – szipogta a l�ny.

- Nem te vagy a felel�s- mondta Draco.

- De igen!

- �nz� vagy.

- Nem vagyok!- csattant fel.

- De m�g mennyire, hogy az vagy. Mindent magadra akarsz v�llalni, �s te akarsz viselni minden probl�m�t.

- Pont te akarsz nekem erk�lcsi tan�csokat adni?

- Mert, velem meg mi bajod van?

- Semmi, nem �rdekes- sz�lt halkan.

- Mi t�rt�nt, amikor a druid�k r�tok t�madtak?- k�rdezte Draco.

- Ne mondhatom el.

- Mi�rt nem?

- Mert nem tudok r�la besz�lni. Nem megy!- csattan fel �jra a l�ny.

Draco le�lt Hermione mell� a szikl�ra, �s a vizet kezdte b�mulni. A l�ny pr�b�lta elrejteni a k�nnyeit, �s elfordult egy m�sik ir�nyba. Egy ideig csak sz�tlanul meredtek maguk el�, majd Draco megsz�lalt:

- Nem kellene ezt csin�lnod!

- Mit?- fordult a fi� fel�.

- H�t ezt: itt �lni �s em�szteni magad.

- Mi�ta �rdekel t�ged az �n sorsom?

- Mindig is �rdekelt.

- Persze- g�nyol�dott.

- Az�rt vagy ilyen velem, mert nem �rtam neked, �s nem kerestelek?

- Nem. Nagyon is j�l tudom, hogy mi�rt nem �rhatt�l.

- Akkor meg? Nem �rtelek.

- �pp ez a probl�ma, �n sem �rtem magam - fordult Draco fel� a l�ny.

- Mondd el mi t�rt�nt akkor?

- Hagyjuk m�r ezt, nem akarok besz�lgetni - morogta, de m�gis belekezdett – Mi akarsz tudni? Hogy mi�rt v�dolom magam? Mert �n szereztem az inform�ci�t, hogy hol fognak legk�zelebb gy�lekezni. Gy�v�n h�trahagytam a t�bbieket, amikor r�nk t�madtak, �s elfutottam. Nekem is harcolnom kellett volna, nem ott hagyni mindenkit, �s nem a nyomorult �letemet kellett volna mentenem. Ha ott maradtam volna…

- Meg�ltek volna. Ezt te is tudod nagyon j�l �s a t�bbi t�rsad is tudta, mert �k is az �let�k�rt k�zd�ttek �s menek�ltek. �k sem voltak k�l�nbek n�lad, meg egyetlen egy ember sem, ilyen helyzetben nem lett volna m�s v�laszt�sa senkinek – mondta Draco- Hi�ba, akarsz b�rmilyen kifog�st keresni, nem vagy felel�s semmi�rt. Nem lett volna es�lyed, ha ott maradsz.

- De…

- Fejezd ezt be! Nem hagyom, hogy itt gubbassz tov�bb, �s itasd az egereket. Menj�nk vissza!- javasolta.

Draco finoman megfogat a l�ny kez�t, �s k�zelebb h�zta mag�hoz. Hermione szorosan �t�lelte a fi�t �s keservesen s�rni kezdett. A megh�kkent Draco, vigasztal�an megsimogatta a h�t�t.

- Most meg mi�rt s�rsz?

- M�r magam sem tudom - szipogta a l�ny- De teljesen, �t�ztattam az inged.

- Nem �rdekes. Gyere, menj�nk vissza!

- J�.

- K�sz�n�m- suttogta a l�ny k�nnyes szemmel

- Semmis�g, de �g�rd meg, hogy t�bbet erre nem is gondolsz, �s nem s�rsz!

- �g�rem.

- Helyes!

Lassan elindultak vissza a falu fel�, �tk�zben egy sz�t sem sz�ltak egym�shoz, de tal�n �gy is volt rendj�n.

Dumbledore professzor javaslat�ra: Hermione nem t�rt vissza a Rendbe, hanem addig marad Darkness Fallsban, am�g a S�rk�nyokra sz�ks�g nem lesz. A l�ny tudom�sul vette az �t�letet, b�r szeretett volna vissza menni, valami vagy ink�bb valaki miatt belet�r�d�tt ebbe. Az egyik reggelen Hermion�nak esz�be jutott valami, amit m�r el�z�leg is meg akart tenni, csak m�g nem volt r� lehet�s�ge �s seg�ts�g is kellett hozz�. Aznap a reggelin�l el� is adta a k�r�s�t:

- Leslie! – az eml�tett felemelte a fej�t, de nem csak � volt az egyetlen, hanem az asztal m�sik v�g�n �l� Draco is.

- Tess�k.

- Tudn�l nekem seg�teni?- k�rdezte.

- Miben?

- Meg tudn�d nekem mutatni, hogy merre van a k�nyvt�r?

- Igen. M�r mehet�nk is.

- Majd �N, elk�s�rem- mondta Draco, nagy hangs�lyt fektetve az �n sz�ra.

- K�sz�n�m Draco, de nem sz�ks�ges. L�tom m�g nem fejezeted be reggelit, sz�val nem kell f�radnod.

Draco erre nem tudott semmit sem sz�lni. Ahogy mondani szokt�k: K�pni, nyelni nem tudott.

Leslie �s Hermione, pedig gyorsan elhagyt�k a fogad�t, f�lve a sz�keciklon puszt�t�s�t�l, aki egy igen csak gyilkos n�z�ssel �rvendeztette meg �ket. Ez�rt v�lasztott�k ink�bb a gyors t�voz�st. Mikor m�r el�g messze j�rtak, amikor Leslieb�l kit�rt a nevet�s, hogy az utc�n s�t�l�k n�melyike rosszall�an n�zett r�, m�sok meg csak kuncogtak rajta.

- L�ttad az arc�t? Meg tudott volna �lni.

- Pedig �n nem mondtam semmi rosszat – mondta a l�ny tan�cstalanul, aki m�g �rtetlen�l �llt a helyzet el�tt.

- F�lt�keny.

- Mi�rt lenne?- h�zta �ssze a szem�ld�k�t a l�ny.

- M�g nem j�tt�l r�? Szerelmes bel�d. Ne n�zz m�r r�m �gy, igazad besz�lek.

- Ez k�ptelens�g- cs�v�lta meg a fej�t.

- M�r mi�rt lenne olyan hihetetlen? Mi�ta idej�tt, m�ssal sem trakt�lt engem, hogy te milyen vagy �s mennyire szeretne l�tni.

- R�lam besz�lt neked?

- Igen

- K�ptelens�g.

- Draconak is vannak �rz�sei.

- J�, persze, hogy vannak. Igaz, de ez olyan, nem is tudom… Nem ez nem lehet.

- De igen, r�ad�sul te is szereted - mondta Leslie

- Ki? �n?

- H�t nem is �n.

- Mib�l gondolod?- k�rdezte Hermione.

- Csak r�tok kell n�zni. Veszekedtek, cukkolj�tok egym�st, megvigasztal stb…

- Nem vagyok bel� szerelmes!- mondta egy kis k�ts�gbees�ssel �s egy kev�s nyomat�kkal.

- Na � is ezt mondta, azt�n n�zd meg most, olyan f�lt�keny, hogy darabokra szak�tana engem, mert t�lem k�rt�l seg�ts�get.

- J�, itt a k�nyvt�r- mondta kit�r�en, hogy megel�zze Draco �s az � kapcsolat�nak tov�bbi boncolgat�s�t - K�szi a seg�ts�get.

- Sz�vesen. Akkor kellemes olvas�st.

Hermione csak mosolygott, majd bement az �p�letbe, amit t�rt�g�t� b�b�jjal hatalmasra n�veltek. Rengeteg k�nyv volt a polcokon, amelyek a plafonig �rtek. A l�ny �gy �rezte, mintha egy szent�lybe l�pett volna be, nem tudott betelni ezzel a fantasztikus l�tv�nnyal. Szinte a leveg�ben �rezte a tud�st, ami a k�nyvekb�l sug�rzott. Miut�n t�l jutott a kezdeti elk�ped�s�n, az ajt�val szembeni pulthoz l�pett, amin egy r�gi barna b�rk�t�ses k�nyv fek�dt. A bor�t�t egy f�mb�l k�sz�lt k�znyomat d�sz�tette, a l�ny haboz�s n�lk�l r�tette a kez�t �s a keresend� k�nyve gondolt. Hamarosan az egyik polc vibr�lni kezdett �s egy hely�tt k�k vil�g�t�sba kezdett egy k�tet. Hermione k�zelebb ment, �s leemelte a vaskos k�nyvet. Elmosolyodott, eml�kezett m�g arra az est�re, amikor Dracoval egy�tt �ltek Roxfort k�nyvt�r�ban. Ugyan ezt a k�nyvet olvast�k akkor is, amit � most a kez�ben tartott: Er�koncentr�ci�. A l�ny nagyon rem�lte, hogy ebben a k�nyvben megtal�lja a v�laszt, mi�rt nem ez�st az a s�rk�ny, amit Draco�k megig�ztek. „Tal�n ebb�l a k�nyvb�l nem hi�nyoznak lapok”- foh�szkodott. Amikor az ’energias�rk�ny’ r�sz olvasni kezdte, m�r kezdett minden vil�gos lenni el�tte. Becsapta a k�nyvet, a h�na al� csapta, �s siet�s l�ptekkel indult vissza a Rep�l� S�rk�nyba. Berontott az ajt�n, k�rben�zett, de Dracot nem tal�lta sehol.

- Hol van Draco?- k�rdezte Kear�t.

- A tiszt�son gyakorol.

- Mit?- k�rdezte a l�ny meglep�dve.

- Tristen v�vni tan�tja.

- Draco v�vni tanul? �rdekes… Merre kell mennem?

- Ha fogad� mellett jobbra fordulsz, ott tal�lsz egy �sv�nyt. Ott menj eg�szen a t�lgyf�ig, �s onnan kelet fel�li csap�son indulj tov�bb. Azt�n �gyis meg fogod hallani �ket. De vigy�zz, mert arrafel� el�g sok az illumina.

- T�nyleg?

- Igen, egy csom� van bel�l�k- b�lintott - Alig tudjuk �ket kiirtani.

- K�szi a seg�ts�get- ocs�dott fel a l�ny a pillanatnyi elgondolkoz�sb�l. Egy r�gi eml�k jutott az esz�be, ami annak idej�n szorosan kapcsol�dott az illumin�hoz.

- Semmis�g.

Hermione elindult a megadott �tvonalon. Az id� eg�sz kellemes volt, szinte v�tek lett volna a szob�ban kuksolni. A l�ny �lvezettel hallgatta, a madarak csiripel�s�t a f�k k�z�tt �s sz�vta be a friss leveg�t. Majd meg�t�tte a f�l�t, valami kardcsattog�shoz hasonl� hang, akkor m�r biztosan tudta, hogy nem j�rhat messze a c�lt�l. A tiszt�s a hegyl�bn�l ter�lt el, ami most j�t�kony �rny�kot adott a k�t k�zd�f�lnek. Hermione egy hatalmas bokor �gai k�z�l k�v�ncsiskodott, ami most kiv�l�an elrejtette. Nem is ak�rmilyen l�tv�ny t�rult a szeme el�. Tristen �s Draco ing n�lk�l harcoltak egym�ssal, l�tszott rajtuk, hogy m�r egy�ltal�n nem kezd�k, hanem igazi mesterei a kardforgat�snak. B�r Tristen sem volt l�tv�nynak utols�, a l�ny figyelm�t ink�bb Draco f�rfias von�sai ragadt�k meg. Be kellet, hogy vallja a fi� nagyon is j�l n�zett ki, sokkal izmosabb lett �s sz�vd�gleszt�bb, mint amikor m�g iskol�ba j�rtak. Miut�n Hermione �sszeszedte minden erej�t, hogy besz�lni tudjon a sz�ke herceggel, kil�pett a bokrok k�z�l. M�ly leveg�t vett �s k�zelebb ment a k�t hadakoz�hoz.

- Szia Hermione!- k�sz�nt�tte Tristen.

- Sziasztok! Draco, r��rsz egy percre?

A fi�kat, egy cseppet sem zavarta a dolog, hogy besz�lnek mellett�k, mintha mi se t�rt�nt volna, nyugodtan folytatt�k tov�bb a harcot.

- Igen, mondd, csak hallgatlak.

- Tudod, tal�ltam egy k�nyvet…

- Mondd tov�bb, figyelek!- azzal hatalmas csap�st m�rt Tristenre, aki szerencs�sen h�r�totta azt.

- Mondan�m �n, csak �gy k�nnyebb lenne, ha nem hadon�szn�tok itt �sszevissza.

- Draco- sz�lt hirtelen Tristen- M�ra fejezz�k be.

- Rendben – b�lintott.

Tristen sietve �s k�sz�n�s n�lk�l elhagyta a tiszt�st, kettesben hagyva Hermion�t �s Dracot. A sz�ke letette a kardj�t egy k�zeli fatusk�ra, �s v�gig sim�totta a haj�t, majd m�lyen belen�zetett a l�ny szem�be, akinek �sszer�ndult a gyomra ett�l a pillant�st�l.

- Mit akart�l mondani?- k�rdezte b�rsonyos hangon.

- Tal�ltam valamit az �lmodr�l.

- Milyen �lmomr�l?- r�ncolta �ssze a homlok�t. K�zben felvette az ing�t �s a m�lyz�ld k�peny�t, ami nem is �llt �ppen rosszul rajta.

- De �rdekes vagy- mondta a l�ny n�mi lesajn�l�ssal a hangj�ban, k�zben �gy dobogott a sz�ve, hogy azt hitte, majd kiugrik a hely�r�l - Tudod, amikor a s�rk�nyr�l meg a t�bbiekr�l �lmodt�l.

- �h m�r �rtem, �s mondd csak, mit tudt�l meg? �n m�r egy ideje kutatok ut�na, de nem tal�ltam semmit. Nincs meg itt az a k�nyv, amit a Roxfortban n�zt�nk, m�g annak idej�n.

- �n viszont megtal�ltam.

- Hol?

- A k�nyvt�rban.

- �n is ott kerestem, de nem tal�ltam semmit.

- Sajnos ebb�l arra kell k�vetkeztetnem, hogy nem tudod mi az a k�nyvt�ri jegyz�k.

- Mert ott az is van?- k�rdezte a fi� meglep�d�tten.

Hermione megcs�v�lta a fej�t, kinyitotta a kez�ben l�v� k�nyvet, �s odalapozott a Draconak fontos r�szhez, majd az eml�tett kezei k�z� nyomta az igen csak neh�z k�tetet. Le�ltek egy far�nkre, �s a l�ny arra a bekezd�sre mutatott, amit valamikor r�ges-r�gen m�r olvastak, ugyancsak kettesben, de nem az eg�szet.

- Itt van, n�zd csak!

- De ezt �n m�r olvastam - mondta �gy, mint aki nem �rten�, mi�rt is olvassa pont ezt.

- N�zz lejjebb egy kicsit.

- L�ssuk csak…-kezdte tettetett izgalommal- A s�rk�ny k�pes elpuszt�tani vagy megtiszt�tani a gonosz energi�val b�r� embereket…Ezt eddig is tudtam.

- Jaj, olvasd egy kicsit tov�bb.

- Sz�val… hol is tartottam?

- Itt- mutatott t�relmetlen�l a l�ny a sz�vegre.

- � megvan… A kilencek erej�t egy l�nc k�ti �ssze, amit egy azon mester k�sz�t a telihold fogy�s�nak idej�n…Ez nekem most mi�rt fontos?

- Kik�sz�tesz!- mondta a l�ny m�rgesen �s kivette a fi� kez�b�l az �rt�kes olvasm�nyt -A l�ncoknak egyform�nak kell lenn�nk, mert csak �gy ig�zhet� meg a s�rk�ny, �s csak �gy lehet teljes a var�zslat.

- J�- sz�lt flegm�n Draco.

- Mi az, hogy j�?

- Ebben nincs semmi fontos sz�momra. M�g �gy sem tudom, mi�rt nem siker�l megig�zni norm�lisan a s�rk�nyt.

- Ez nem igaz, te…te.. �n…meg… - szor�totta �k�lbe a kez�t a l�ny, majd visszafogta mag�t �s folytatta - Vissza kell adnom neked a s�rk�nyos l�ncot.

- Minek? Azt neked adtam, hogy…

- Merlin szak�ll�ra!- foh�szkodott - Nem lehetsz ennyire… Eml�kszel, mind a kilenc l�ncnak egyform�nak kell lennie.

- M�r �rtem- vil�gosodott meg Draco hirtelen.

- Istennek legyen h�la!- mondta Hermione megk�nnyebb�lve. A k�nyvet megint Draco kez�be nyomta, majd levette a s�rk�nyos l�ncot, amit eddig a legnagyobb becsben tartott �s visszaadta jogos tulajdonos�nak- Most m�r nyugodtan ig�zgethetsz s�rk�nyokat.

Hermione fel�llt a r�nkr�l �s elindult visszafel�, azon az �ton, amin j�tt. Ott hagyta a tiszt�son a sz�tlanul gondolkoz� fi�t a k�nyvvel egy�tt, aki egy kis f�zisk�s�s ut�n a l�ny sietett, term�szetesen ott hagyva a vaskos k�tetet.

- V�rj Hermione!- ki�ltott ut�na.

- Mi az Draco?- fordult vissza Hermione f�radtan.

Draco nem �gyelve l�pteire, elbotlott pont a l�ny el�tt egy ki�ll� gy�k�rben, ezek ut�n sem alakultak olyan f�nyesen a dolgai, mert r�esett a l�nyra. �m ez nem volt el�g, a k�t fiatal tov�bb gurult a lejt�n, a bokrok k�z�. De ezt sem �szt�k meg csak ennyivel, ugyanis a bokrok k�zt nem �lltak meg, hanem tov�bb folyatt�k megkezdett utat, �s egy nyilad�kon kereszt�l, v�zzel teli barlangba zuhantak mind a ketten, term�szetesen egy nagy k�z�s ki�lt�s k�s�ret�ben.